A december pedig a vállalkozói létben nem egy hónap… hanem egy sprint. Versenyfutás az idővel, ki-ki a maga céljáért: hogy szép körme legyen; hogy másnak készítsen szép körmöt; vagy hogy végre ne fájjon az a makacs benőtt köröm a bulizós cipőben.

Lássuk be: különböző okokból, de sokunkról szakad a hab így december közepén.

Pedig valahogyan másként kellene lennie ennek az időszaknak.

Mik a hozzávalói egy valódi, lélekmelengető decembernek?

Az elmaradhatatlan fahéj egy kis narancsillattal keveredve a levegőben.
Egy bögre forrócsoki, természetesen abban a nagy, már-már kabalaként őrzött bögrében.
A kellemesen meleg lakásban halk zene duruzsol, pont csak annyira, hogy átöleljen.

Egy kis nyugalom – mert tudom, hogy senki nem fog éhen veszni a családban, és az apró, jelzésértékű figyelmességek is ott lapulnak már a zoknisfiók hátuljában. Hiszen évek óta élményt ajándékozunk egymásnak, nem tárgyakat. Nem rohanjuk ki a lelkünket üzletről üzletre, nem mérjük kilóra a szeretetet.

És már csak én maradok.
Én vagyok hátra magamnak, magamtól.

Egy régóta vágyott kis valami. Talán nem is publikus – még a család előtt sem. Csak én tudom. Lehet egy apró, romantikus dolog. Vagy ragacsosan romantikus.
Lehet egy könyv, amibe végre lesz időm belesüppedni a következő két-három hétben.
Lehet valami szakmai kincs, amit hónapok óta kerülgetek.
Vagy épp egy pihe-puha köntös, amire már ezer éve vágyom, mégis mindig elvitte róla a fókuszt a mindennapok sodrása.

Kortyoljunk egyet abból a forrócsokiból…

…és kattintsuk össze azt a bizonyos kincset.
Amitől egy picit jobban érezzük magunkat.
Amitől egy picit megérkezünk önmagunkhoz.

Mert megérdemeljük.

Így hát a Premiumwelt csapata is fogja a nagybögrét, a ragacsos csajos regényt, és december 19-én bezárja a céges ajtót, hogy január 5-én reggel letegye a pihe-puha köntöst, és feltöltődve, frissen, élményekkel gazdagodva ismét kinyithassa azt és tárt karokkal várhassanak Benneteket.

Boldog Ünnepeket Mindenkinek!