Tűréshatár a beteg köröm kezelésében
Gyakran látom kiposztolt pedikűrösmunkák alatt-fölött a feliratot, Tűréshatárig szedtem vissza, Tűréshatárig kezelve stb., illetve a kapcsolódó fotót, beteg, többnyire gombás vagy traumás körmöt.
A szóbanforgó körömlemez általában itt-ott sárga, rostos széllel, bőven vékonyítható vastagsággal, ott maradt fellevegősödéssel. Mindenképpen olyan állapotban, hogy jól látszik, volna még vele teendő. Nyilván kliensünk ilyenkor azt jelzi, hogy köszi, a maga részéről már nem bírja a fájdalomérzetet, amivel a tisztítás jár. Ebben az esetben viszont szedje össze magát az a készítmény, amelyiktől azt várja el a kolléga és kliense, hogy segítsen a bajban.
Nézzük csak, hol is van az a tűréshatár és miként tudjuk azt egy kicsit arrébbtologatni:
A beteg, traumás, gombás, megvastagodott körmök kezelésének alapfeltétele kell legyen egy jó pedikűrgép, (hitvallásunk szerint természetesen porelszívós pedikűrgép, de most nem erre helyezném a fókuszt) és egy kb. bő félmaroknyi jóminőségű, tiszta frézer.
Azt már tudjuk egy ideje, hogy extra vastag körmöt elsőként elvékonyítunk egy megfelelő frézerrel és csak azután kezdjük a rövidítést, különben egyszerűen szólva, rövid időn belül kinyírjuk a körömcsípőnket. (A témában ajánlott blogbejegyzésünkről "A túl vastag köröm és a körömcsípő összefüggése" ITT olvashatsz! )
A fellevegősödött részekhez továbbra is lehet körömcsípőt használni, de itt nagy jelentősége van a megfelelően kiválasztott fejformának, vagyis, ha oldalról nézed a körömcsípőt, keskenyített élháta kell legyen, (tehát a feje keresztben nem bumszli, hanem sikkes, keskenyebb) és jó, ha az un. élvég (tehát a hegyénél) is vékonyított. Ezek a szakszavak a kezelés kapcsán annyit jelentenek röviden, hogy ne legyen a csípő feje vastag, a hegyéig haladva pedig fokozatosan vékonyodjon, hogy minél finomabb munkát végezhessünk vele és a fellevegősödött körömrész alá is becsúsztathassuk anélkül, hogy megrángatnánk, megemelnénk a tapadó körömlemezt. Egy kis eszközismeretet azért ide is becsempésznék: a keresztirányban igencsak keskenyfejű csípők vágóélét nem illik teljes hosszában használni, hanem csak az utolsó 2-3 mm-rel apró, csipegető mozdulatokat kellene tennünk. Nem fájdalmas, nem feszítjük fel a körömlemezt, mégis elérjük az eredményt: a körömágy feletti elvékonyított körmöt óvatosan le tudjuk „csipegetni”.
Lassan közelítünk a „Visszaszedés tűréshatárig” részhez, de ez a fenti bevezető igencsak lényeges a kezelésünk folyamatában.
Kiemelten fontosnak tartom a megfelelő méretű, fejformájú, fogazatú és intenzitású frézerek kiválasztását. Ezek mindig kiemelt szempontok, de amikor beteg körmöt kezelünk, az idegvégződésben rendkívül gazdag körömágyon is van teendőnk, nagyon alaposan körül kell járnunk a frézerválasztás témakörét.
És igen, most jön az a bizonyos tűréshatár!
Ha nem az adott feladatra leginkább megfelelő frézerrel dolgozunk, nem tudjuk kihasználni annak adottságait. A rosszul megválasztott fej hatékonysága nyilván gyengébb, rá kell nyomni a felületre, hogy ugyan, tegye már a dolgát, vagy éppen tizedik perce matatunk vele ugyanazon a területen. A folyamat egyetlen érzékelhető eredménye, hogy kliensünk felszisszen, esetleg káromkodik egy szolidat, fájdalomérzet jelentkezik nála és arra kér, fejezzük be a kezelését arra a napra. Tehát elértük a tűréshatárt.
Jakab-Czira Zsuzsa kéz- és lábápolómester, a Premiumwelt Kft minősítővizsgás oktatójának munkája
Ilyen esetekben sokat számít a frézertálcánk felszereltsége. Jó, ha van eggyel kisebb fejű, vagy éppen egy picit durvább fogazatú darab, de egy kicsit hegyesebb, keskenyebb is jól jöhet. Attól függ, hová is kell odaférnem biztonságosan. Itt a biztonság azt is jelenti, hogy nem lenne szabad megsértenem a lágyrészt, nehogy vérezzen. Finoman, erőteljes rányomás nélkül, a megfelelő fordulatszámmal, inkább csak sepregető mozdulatokkal igazán jól el lehet távolítani a felesleges körömrészeket úgy, ahogyan az valóban kívánatos egy beteg vagy traumás körömlemez esetében. Sőt, nem csak hogy kívánatos, hanem célszerű is, mert a nem megfelelő tisztítás miatt ott maradó fertőzött körömrészek késleltetik a gyógyulást és a kezeléshez felhasznált készítmények hatékonysága is jelentősen csökken. Utolsó érvként pedig arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a csak részben eltávolított körömlemez széle kiszáradhat és benőtt köröm érzetét keltve okozhat további diszkomfortot kliensünknek.
Mivel a bőrömből nem tudok kibújni én sem, jöjjön hát az a porelszívós pedikűrgép:
a körömlemez kezelésekor szárazon mindenképpen sokkal szebb, alaposabb munkát végezhetünk és ehhez porelszívós pedikűrgépet használunk. Részben a patogén kórokozók jelenléte miatt, részben pedig a beteg körömrészek jobb láthatósága miatt ez a jó megoldás.
A jól megválasztott apró frézereinkkel pedig a Tűréshatár szó új értelmet nyer. Amint elsajátítjuk a frézerválasztás szabályait, hozzáadunk egy kis kreativitást, majd megfűszerezzük egy kis empátiával, egycsapásra nem csak sokkal szebb eredményekre leszünk képesek a napi munkánkban, hanem együlésben már hatékonyabb munkát végezhetünk, mint korábban.
A cikket írta:
Gyebnár Ilona
mesterleveles pedikűrös
a Premiumwelt Kft. ügyvezetője