Egy gyors visszatekintéssel sokan megállapíthatjuk, hogy a benőtt köröm szinte a leggyakoribb probléma, amivel klienseink felkeresnek bennünket.
Műkörömépítőként gyakran, pedikűrösként ritkábban találkozhatunk egy tünetegyüttessel, amely pár évvel ezelőtt algás köröm néven vonult be a szakmai köztudatba. Zöldes-barnás elváltozás, amely a szabadszél felől a körömlemez felválásával kezdődik, terjed a lunula felé és egyre sötétebb árnyalatot mutat. Miért nagyon fontos ennek a fertőzésnek a felismerése és megfelelő kezelése?
Pedikűrösként gyakran találkozunk a szokásosnál vastagabb körmökkel. Sőt, a vastag és hosszú, ami igazán szép feladat.
Gyakran látom kiposztolt pedikűrösmunkák alatt-fölött a feliratot, Tűréshatárig szedtem vissza, Tűréshatárig kezelve stb., illetve a kapcsolódó fotót, beteg, többnyire gombás vagy traumás körmöt.
A magam részéről az egyik legkedvesebb fázisom, közvetlenül a körömsánc tisztítása után…. illetve a beteg körömrész eltávolítása után…. vagyis a benőtt köröm kiemelése után. Bár tulajdonképpen a körömpótlást is imádom.
Sokunk számára ismerős helyzet, amikor diszkomfort érzet van a körömlemez környékén. Ennek a diszkomfortnak is vannak fokozatai: enyhe bőrpírtól kezdve a súlyos, lüktető, váladékozó, fájdalmas tünetig.
Körömszabályzó módszerek tárháza áll rendelkezésünkre, na de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá!
Sokaknak okoz problémát a megkülönböztetésük. A gyakorlott szem gyorsan besorolja a bőrtünetet, de a kezdők vagy kevésbé gyakorlott pedikűrösök alaposan félrekezelhetik azokat.
Korábbi cikkem folytatásaként jöjjön most a váladékozó berepedések lélektana:
Sokaknak keserítik meg az életét, kiváltó okuk elég vegyes, rossz testtartás, rossz cipő, belszervi betegségek, súlytöbblet és még sorolhatnám. De nézzük csak a két legfontosabb szempont szerinti csoportosításukat, ezek a SZÁRAZ és a VÁLADÉKOZÓ berepedések.
